Az agrarianizmus egy politikai és társadalmi filozófia, amely a vidéki társadalmat fölényesnek tartja az urbánus társadalommal szemben, az önálló gazdát a fizetett munkás fölényesnek, és a földművelést olyan életmódnak tekinti, amely formálhatja az ideális társadalmi értékeket. Hangsúlyozza a egyszerűbb vidéki élet fölényét a városi élet bonyolultságával szemben, és idealizálja a gazdát és a földművelő életmódot. Az agrarianizmus szorosan kapcsolódik a földhöz, erős hangsúlyt fektetve a természet fontosságára és a talaj művelésére.
Az agrarianizmus gyökerei az ókorra vezethetők vissza. A klasszikus korban olyan filozófusok, mint Hesiodos és Xenofón az ókori Görögországból, valamint Cato és Varro az ókori Rómából, dicsérték a mezőgazdasági élet előnyeit. Úgy vélték, hogy azok, akik a földön dolgoznak, erényesebbek és jobban összhangban vannak a természettel. Ez az elképzelés a Közel-Keleten és Ázsiában is elterjedt volt, ahol a gazdálkodást nemes és alapvető foglalkozásnak tekintették.
A középkorban az agrárius életmód volt az ideális a feudális rendszerben, ahol a földesúr birtokolta a földet, míg a jobbágyok dolgozták azt. Ez a rendszer arra épült, hogy akik dolgoznak a földön, azoknak különleges kapcsolatuk van vele, és ez a kapcsolat közelebb viszi őket Istenhez.
Az Észak-amerikai gyarmati időszakban a mezőgazdaság megítélése megváltozott. Olyan filozófusok, mint Jean-Jacques Rousseau, elkezdtek kritizálni az urbánus életmódot és az ipari forradalmat, mondván, hogy azok korruptálják a társadalmat és erkölcsi hanyatláshoz vezetnek. Az egyszerűbb, természetesebb életmódra való visszatérés mellett érveltek, amit ők a vidéken találhatónak hitték.
A 19. és 20. században az agrarianizmus politikai ideológiává vált számos országban. Az Egyesült Államokban például a 19. század végi Populista mozgalom az agrárius ideálokon alapult. A mozgalom az ország iparosodására és urbanizálódására reagált, és a gazdák és vidéki közösségek jogaiért küzdött.
A 20. században az agrarianizmus is befolyásolta a Zöld mozgalom fejlődését, amely a fenntartható mezőgazdaság és egy kiegyensúlyozottabb kapcsolat mellett áll a természettel. Ma, bár az agrarianizmus mint politikai ideológia kevésbé elterjedt, elvei továbbra is befolyásolják a mezőgazdaságról, a vidékfejlesztésről és a környezeti fenntarthatóságról szóló vitákat.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Agrarianism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.
